A Kancellária SE első külföldi gyalogtúrájának úti célja, a Szlovák-paradicsom felfedezése volt.

Péntek reggel 7.00-kor találkozott a 24 fős csapat a Báthory u. 12. előtt, ahol bepakoltuk a csomagokat a buszba és elindultunk az első állomásunk, Kassa felé.

Útközben bizakodva figyelte Mindenki, hogy a Budapesten még tornyosuló esőfelhőket lassan, de felváltja a napsütés.

Mire Kassára értünk, az idő kitisztult és napsütésben vágott neki a csapat a városnézésnek. Sajnos, elég rövid időnk volt, így inkább csak ízelítőt kaptunk a városból, és megegyezett a véleménye a résztvevőknek abban, hogy ebbe a városba még vissza kell térni.

Kassát követően Smizany volt a cél, ahol a szobák elfoglalását és az átöltözést követően a csapat, Marci túravezetőnk vezetésével, nekivágott az első túrájának. A 9 km-es, kaptatókkal teli kirándulás nehézségeit feledtette a látvány, ami a Tamásfalvi kilátónál fogadott bennünket. Itt nem egy szokványos, épített kilátóra kell gondolni, hanem a természet alkotta szikla-peremre, ahonnan ki-ki bátorsága szerint tekinthetett ki és csodálhatta meg az alatta lévő mélységet, a szemben lévő hegyvonulatot, illetve a távolban a Magas-Tátra csúcsait.

Másnap újult erővel vágott neki Mindenki a Szlovák-paradicsom túrának, mely 19,5 km-es volt.  Utunkat a Sucha Bela völgyében kezdtük. Itt a mederben haladtunk a vizes, kidőlt farönkök és sziklák között. Az első kihívást a sziklafalon felvezető fém lépcső jelentette, igaz itt még nem sejtette senki, hogy a túra könnyebbik szakaszához értünk. Ahogy haladtunk előre a Maly Kyser, illetve a Klastarisko , majd a Klastorska roklina és végül Smizany felé, a kihívások csak nőttek, mert megjelentek a láncos, lépcsős, sziklakerülős túrarészek.

Bár a túra fizikailag Mindenkinek kihívást jelentett, a gyönyörű táj feledtette a túrázó csapattal a hosszú emelkedőket, láncos-lógos-lépcsős kihívásokat.

Utolsó napunkon már csak két kisebb túra várt a csapatra. Először a Szepesi várhoz sétáltunk fel és néztünk szét a megmaradt tornyából a környező tájat csodálva, majd másfél óra út után elérkeztünk a Deményfalvi-jégbarlanghoz. Annak ellenére, hogy a barlang csak május 15-én nyitott ki, sajnos jéggel nem igazán találkoztunk, így nehéz volt elhinni, hogy a barlang előtt látható képek bent készültek.

A csapat a barlangtól kissé csalódottan, de a korábbi kétnapi túrától feltöltődve huppant be a busz üléseibe, hogy visszainduljunk Budapestre.

A Szlovák-paradicsom túraútvonalai közül ugyan megjártunk néhányat, mégis úgy gondolom, hogy ide még érdemes lesz visszatérni, még annak is, aki ezt a 3 napos túrát végigcsinálta Velünk.